Balatonakali

Rendezvényeink egyik fő színhelye ősztől tavaszig. Nyitvatartása a klubokhoz, szakkörökhöz, programokhoz igazodik.

Megújult magtárunk 2019 januárja óta közösségi térként szolgálja településünket. Tavasztól számos foglalkozásnak, programnak ad majd otthont az épület, de több csoport már a télen is beköltözött, hiszen például az angolosok már itt tartják foglalkozásaikat.  Művelődésszervező csapatunk is ide költözött, így Ihász Csillát, Kovács Rékát itt, az emeleti irodahelyiségben találják. Az épületben kialakításra kerül egy kis épülettörténeti kiállítás is, melyet képet ad a pusztulásától az utolsó pillanatban megmentett nagyszerű épület több száz éves történetéről.   Az épület a VP (Vidékfejlesztési Támogatás) "Balatonakali civilek, generációk Mag-Tár-Háza kivitelezésének magvalósítása" elnevezésű pályázat nyújtotta 32,61 millió forintos támogatásából (Projektazonosító: 1775058654), valamint önerőből valósult meg.

  Szabadtéri színpadunk az aktuális fesztiválok, nagyszínpadi programok ideje szerint várja a látogatókat. Rendszerint július elején itt zajlik a Hetedhét Mesefesztivál nagykoncertje gyermekeknek, majd augusztusban a boré és a zenéé a főszerep.  A Balatonakali Bor és Zene Fesztivál keretében egész estés élő koncertek, színházi előadások és kitelepült helyi borászatok várják kedves vendégeinket. Aktuális programjainkat itt tekintheti meg:   Kiállítótermünk nyitva tartása: Július 1-től augusztus 20-ig: minden nap 17-21 óráig https://www.balatonakali.hu/Programok     https://www.balatonakali.hu/Programok

Új külsővel, csodás környezetben várja a mozi kedvelőket!

Kisiskolás és óvodás gyermekek részére gyermekjátszóházas programokat szervezünk. Alkalmi megrendeléseket is tudunk vállalni, akár az otthonában is!

2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.    Belépő Felnőtt: 600 Ft Diák (18 éves korig): 400 Ft 6 éves kor alatt ingyenes     Szállásdíj 2 és négyágyas szoba közös fürdőszobával 3 500 Ft/fő/nap, gyermekeknek  2 000 Ft/fő/nap. Apartman 2 főre 10 000 Ft/éj, nagyobb létszám esetén 12 000 Ft/éj. Nagyszoba zuhanyzóval, konyhával 5-10 fő esetén 2 500 Ft/fő/nap. Sátorozók számára 1 500 Ft/fő/nap, 14 év alatt 1 000 FT/fő/nap, sátorral és járművel együtt.     Kiállításai a Balaton-felvidék hagyományos kulturális örökségét, tradicionális népi életmódját és műveltségét tárja a látogatók elé, több tekintetben unikális módszerekkel és formákkal. Padlás- és pincekiállítás, porta- és különleges háztörténeti bemutató, a régi világ képei, emlékei láthatók, egyedi képeslapok vásárolhatók, és egyúttal szállás is kapható sátorozási lehetőségtől az apartmanig. „Istálló-apartman”, „Pajta-apartman”, a tetőtérben két szoba és fürdőszoba várja a vendégeket egész évben. Az egykori fészer ma szociális épület sátorozók számára, amelyhez egy nagyobb helyiség is kapcsolódik. Ez igény szerint lehet konferenciaterem, kiállítótér vagy vendégszoba. Parkolás zárt helyen.   Múzeumi látnivaló A műemlékporta rehabilitációja során alkalmazott falkutatás eredményeként föltárult a lakóház vakolat mögött fennmaradt 18. századi része. Az eredetileg nyitott gádorú (folyosójú), füstöskonyhás lakóház első felét mintegy évszázaddal ezelőtt korszerűsítették, az utcai szobát a folyosó oszlopsíkjáig kiszélesítették, a régi füstöskonyhából szabadkéményes kemence- és füstölőházat valamint hátsó szobát alakítottak ki. A megmaradt folyosórészt zárt fallal és bejárati ajtóval építették be oly módon, hogy a régi gádoroszlopot a fal síkjában meghagyták. A hátsó kemencés helyiségben a falkutatás során eredeti nyílások, vélhetően ajtó- és ablaknyílás került elő, az ajtónál mintegy kétszáz esztendő évenkénti meszelésének rétegvastagságával. A lakóház mögött az épületsor istállóval, pajtával és utóbb vendégfogadó létesítménnyé átépített fészerrel folytatódik. Az istállóajtó vasalatán KS monogram és 1859-es évszám olvasható, ami vélhetően a gazdasági épületek jelen formában történt kialakítását jelzi. Ekkoriban a portán birtokos Kiss család leszármazottai megosztoztak a telken, és az egyik testvér a birtok hátsó felén épített magának lakóházat. Az így ketté és szűkösebbé vált portán a gazdasági épületek egy részét a lakóházak sorával szemben építették föl. Ma is látható a múzeumi portán az eredetileg boltíves kamraépület, amelyben régebben gabonát tároltak, utóbb bortárolására és árusítására használták. Mellette nádtetejű, terméskő disznóólakat emeltek, majd a hátsó birtokos kamrája, pajtája és istállója következett, amelyeket szintén boltíves födémmel látták el. Úgy tűnik föl előttünk, hogy a régebbi gazdacsaládok a jószágok és a termények biztonságára a lehető legnagyobb gondot fordították, még a saját lakásukhoz képest is. Így épültek általában a lakások gerendás-deszkás pórfödémmel, és kaptak a gazdasági épületek igényesebb kőboltozatot, amely a korábban nem ritka tűzvész esetén nagyobb védelmet nyújtott. Az épületegyüttes régi rendjét archív fényképek mutatják be.   A portákat a Balaton-felvidéken a XX. század derekáig általában nem zárták el kapukkal, a jószág reggel és este szabadon távozhatott, illetve érkezhetett. A múzeumi portán is így volt ez az 1940-es évekig, amikor előbb fakeretes dróthálós kaput építettek a kor megváltozott igényei szerint, majd ezt vaskapuval váltották föl. A porta múzeumi, szálláshelyi rendeltetésének kialakításakor faragott, galambos, áttört mintás fakapu került a korábbi helyére, műtárgymásolatként. Így a Néprajzi Múzeum Fényképtárában fennmaradt Középiszkázi, Kossuth u. 36. sz. alatti egykori kapu ma Balatonakaliban, szintén a Kossuth u. 36. sz. alatt látható, mint a Bakony-Balaton-felvidék tájegység kulturális örökségének egy jelentős emléke.   A lakóház lakó-tájházként került kialakításra, melyben az utcai szoba egy polgárosodó katolikus gazdacsalád tisztaszobáját mutatja be, jelentős részt eredeti berendezéssel. Ilyen a zágrábi cserépkályhás mestertől származó, restaurált szecessziós cserépkályha, a két tornyos ágy, vagy az 1851-ből származó, jellegzetesen e tájegységre jellemző intarziás tölgyfa menyasszonyi láda. De a XIX. században minden bizonnyal e térség jó néhány katolikus lakóházában is fellelhető volt az egykori tükörkép, jellegzetes vallásos ábrázolásokkal. Annál is inkább, mivel a lakóház egykori gazdái a száz év előtti átépítés során az ablakok sávos-szemöldökös díszítésekor a községi templomok ablakdíszeit másolták, ezzel is, mintegy a szent oltalmába helyezve az otthon világát. Balatonakaliban nemcsak az ősi eredetű katolikus és az evangélikus templom egymás felé tekintő közeli létesítése utal a felekezeti testvériségre, hanem a díszítés templomok közötti kölcsönhatása is.   A múzeumi lakóház zárt folyosója a trianoni országvesztést követő szimbolikus tárgyi kultúrába nyújt bepillantást, és egy „Balatoni emlék” feliratú városlődi porcelán dísztányér képében fölhívja figyelmünket arra, hogy e tájék már több, mint egy évszázada a fürdőkultúra és az idegenforgalom kiemelkedő térsége. A konyha, a fürdőszoba és a hátsó szoba egyszerre képvisel muzeális örökséget a maguk pórfödémes, mászókéményes jellegzetességeivel és bútor, illetve lakberendezési anyagával, és egyszerre ad komfortos lakáslehetőséget, például egy régi konyhaszekrény mosogatóval történt kombinálásával. Mindez egyúttal - már többek által értékelt - mintát is nyújt a táj jövőképes hagyományőrzéséhez.   A hátsó kemence- és füstölőház a háztörténet szemléltetése mellett régi konyhai eszközök és archív füstöskonyhás, szabadkéményes konyhás fényképek segítségével idézi elődeink életmódját. A helyiségben látható, hogy a XVIII. századi ház majd egy méterrel lejjebb volt az átépítés utáninál. A kormos falsík az egykori padlás füstöskonyha feletti szintjére emlékeztet, a hátsó helyiségrész boltíves szabadkéményében lévő rudak pedig az egykori disznóölés és húsfüstölés gyakorlatára emlékeztetnek.   Innen vezet lépcső az izgalmas padláskiállításba, ahol maga a tér is a háztörténetet sejteti kormos és nem kormos falaival, füstös és nem füstös szelemengerendáival – és régi, átépítés előtti szelemencsonkjával. A padláskiállítás ezen túlmenően is többrétű tárlat, ahol egyfelől az a paraszti gyakorlat tükröződik, hogy a régi, használatból kikerült tárgyi anyag a padlásra került. Másrészt a műtárgyanyag a hagyományos életmód egyes részterületeit szemlélteti a konyha világától a lakáskultúra, a háztartás, az állattartás, földművelés, teherhordás, közlekedés, munka, foglalkozások (kovácsmesterség, halászat) egységein át a szokások, vallásosság, hitvilág, évköri és életkori szokások bemutatásáig. Amellett, hogy a tárlat egyfajta raktárkiállítás funkcióját is ellátja, kiemelkedő az a következetes módszer, amely a témát a tárgyak mellett archív fényképek megjelenítésével „szólaltatja” meg. Szép példa erre a régi szénagyűjtő nagy gereblye („grábla”) bemutatása, fölötte a fényképpel, amelyen asszonyok láthatók a tárggyal, munka közben. Vagy a portáról megmaradt fa szánkóhoz rendelt fotón egy férfi húzza haza a tihanyi belsőtó jegén learatott nádat 1933-ban. De nemcsak a tárgyi világ és a folklór jelenik meg a tárlaton, hanem XIX-XX. századi fényképeken a kultúra hordozó, alakító ember és közösség is. E képek viselettörténeti jelentősége is szembeötlő. Magyar férfiak, csoportok és nők mellett reprezentált a térségbeli telepes német nemzetiség, és a Balaton-környéki, egykor dolgos vándor életmódot folytató cigányság is.   Az udvaron öreg diófa körül magasodó – az egykori disznóól cserepeivel fedett – ülőhelynek is alkalmas paravánon a térség hagyományos építészeti kultúrája, balatoni környezethasznosító életmódja látható ökológiai, vallási, hitvilági összefüggésekkel.   A kamraépület borászati emlékanyaga után egy külön kiállítási egység utal a térség szakrális központjára Tihanyra, és a modern nemzeti eszme, a fürdőkultúra valamint a polgárosodás, városodás szempontjából központi jelentőségű Balatonfüredre.   Az istálló, a pajta és az átépített fészer belvilága a gazdaság egykori színterei helyett ma a turizmus, üdülés szolgálatában áll. Emellett kiállítási bemutató céllal egy szőlőhegyi pince is – mintegy beköltöztetve – kialakításra került az épületegyüttesben. A terméskőpince építészeti formájával és az elhelyezett archív fotókkal egyaránt a sok évszázados borkultúra emlékét és hangulatát idézi.   A kiállításoknak számos üzenete van: bemutatja a nemzedékről nemzedékre építkező, az elődök tevékenységére és teljesítményére alapozó életmódot; szemlélteti azt a tárgyalkotó –használó kultúrát, amelyben az ipari egyformasággal szemben a kézműves változatosság és sokszínűség érvényesült, amelyben az önellátó jelleggel készült legegyszerűbb tárgyak esetében is az anyanyelvi szintű, elementáris művészi igényesség és megformálás érzékelhető; azt az egyszerre rendkívül fáradtságos és dolgos, illetve egyszerre szemlélődő, az életet hagyományelvűen megélő életmódot fedezhetjük föl, amely egyensúlyt adott az állandóság és a változás, az ismert és az ismeretlen valamint az időbeliség és az örökkévalóra tájoltság között; Megfigyelhető az a társadalmi szintű hagyományos nemzetiségi, etnikai, sőt nagytáji gazdasági együttműködés, amely hiánypótló jelleggel munkát biztosított a roma lakosságnak, egymást inspiráló kölcsönhatással mintákat szolgáltatott magyarok és németek közt, és a régi Magyarország olyan gazdasági kapcsolatrendszerébe is bepillantást nyújt, amelyben zágrábi cserépkályhás mester piackörzete kiterjedhetett a Balaton mellékéig.

Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület   Az Éltető Balaton-felvidékért Egyesületet 2008-ban 134 civilszervezet, vállalkozás és önkormányzat hozta létre. Az ÉLTETŐ Alapítói Okirat szerinti célja a vidékfejlesztés. www.eltetobalatonfelvidek.hu/   Balaton-felvidéki túraútvonalak: Túraútvonalaik a Balaton-felvidék csodálatos tájait, településeit, természeti kincseit, épített emlékeit, látnivalóit fogják össze és mutatják be, miközben számtalan élményt kínálnak a túrázni, kirándulni, kikapcsolódni vágyóknak. Adatbázisuk az egyesületük tagjaként működő termelők, alkotók, vállalkozások, éttermek, borászatok, szálláshelyek elérhetőségeit és rövid bemutatását tartalmazza. www.balatonfelvidekitura.hu/     Éltető védjegy: A „Vidék Minősége – Éltető Balaton-felvidék” védjegyet létrehozó és fenntartó ÉLTETŐ Balaton-felvidékért Egyesület a Balaton térségének egyik legnagyobb társadalmi szervezete. A „Vidék Minősége” nemzetközi védjegy egyes európai régiók, térségek különleges minőséget képviselő vállalkozásainak megkülönböztető védjegye. www.eltetovedjegy.hu/   Védjegyes termékek katalógusa: eltetovedjegy.hu/termekkatalogus/     Turisztikai ajánló: balatonfelvidekitura.hu/wp-content/themes/leadertura/ajanlo/turisztikai_ajanlo.pdf      

Remek játszótér és edzőpark kicsiknek és nagyoknak!