A projekt logója.
Egy múzeumba mentett nyaralókapu.
Mit keresünk egy lapostetős, hatvanas években épült nyaraló előtt?!
Bizonyos tárgyak képesek egész életvilágok megidézésére, így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Ötletes, játékos formáikkal, remekül eltalált színeikkel a felhőtlen nyarakat juttatják eszünkbe, ám ennél többről is mesélnek. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, amiben megszülettek.
A korszakban létrejövő nyaralótelepek hangulatához ugyanis az egyes parcellákat elválasztó kerítések éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős nyaralóépületek, vagy épp a falnak támasztott kempingbringák. A kerítések (és kapuk) légies vonalaikkal épp csak jelképesek; nem az elzárkózás, bezárkózás szimbólumai, hanem összetett társadalmi kapcsolatok tükrei. Ezek a kerítések épp azért fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: „mögéjük” igenis be lehet nézni – nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is sokat láttatnak, méghozzá megrendelőik és elkészítőik világából. Mesélnek nekünk a nyaralók és helyiek szövevényes kapcsolatrendszeréről, egyúttal kézzelfoghatóvá teszik az együttműködés egyes gyakorlati csatornáit, rávilágítva a korszak megélhetési stratégiáinak népszerű formájára – jelen esetben a gyári munkások „fusizására”.
Miért állítjuk mindezt? Az efféle nyaralókerítések főként helyi lakatosok, vagy ezermesterek munkái, akik ezen időszakban fűzték egyre szorosabbra kapcsolataikat a lakóhelyeiken mind nagyobb számban megjelenő nyaralóréteggel. Akaliban a nyaralókultúrának a hatvanas évek előtt tulajdonképpen nem létezett előképe. Az egyutcás települést – ahol sétánk nagy része zajlik – a hatvanas évektől kezdték el keletről és nyugatról is „körülnőni” a szocializmus időszakára jellemző, zsebkendőnyi parcellákon létrejövő üdülőtelepek.
Napjaink folyamatait szemlélve értékelődik fel mindezek jelentősége, ezért a rohamosan eltűnő hatvanas–hetvenes évekbeli nyaralókultúra értékeire történő figyelemfelhívás fontos feladata a Balaton kultúrájával foglalkozó szakembereknek. Mindehhez kíván hozzájárulni sajátos eszköztárával a Formákon túl elnevezésű, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa közös projektje is. Bíztatunk mindenkit, hogy a népszerű közösségi oldalakon legyenek követői!
Bizonyos tárgyak képesek egész életvilágok megidézésére, így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Ötletes, játékos formáikkal, remekül eltalált színeikkel a felhőtlen nyarakat juttatják eszünkbe, ám ennél többről is mesélnek. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi miliője, amiben megszülettek.
A korszakban létrejövő nyaralótelepek hangulatához ugyanis az egyes parcellákat elválasztó kerítések éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős nyaralóépületek, vagy épp a falnak támasztott kempingbringák. A kerítések (és kapuk) légies vonalaikkal épp csak jelképesek; nem az elzárkózás, bezárkózás szimbólumai, hanem összetett társadalmi kapcsolatok tükrei. Ezek a kerítések épp azért fontosak, mert nem akarnak semmit eltakarni, sőt: „mögéjük” igenis be lehet nézni – nem csak fizikai, hanem átvitt értelemben is sokat láttatnak, méghozzá megrendelőik és elkészítőik világából. Mesélnek nekünk a nyaralók és helyiek szövevényes kapcsolatrendszeréről, egyúttal kézzelfoghatóvá teszik az együttműködés egyes gyakorlati csatornáit, rávilágítva a korszak megélhetési stratégiáinak népszerű formájára – jelen esetben a gyári munkások „fusizására”.
Miért állítjuk mindezt? Az efféle nyaralókerítések főként helyi lakatosok, vagy ezermesterek munkái, akik ezen időszakban fűzték egyre szorosabbra kapcsolataikat a lakóhelyeiken mind nagyobb számban megjelenő nyaralóréteggel. Akaliban a nyaralókultúrának a hatvanas évek előtt tulajdonképpen nem létezett előképe. Az egyutcás települést – ahol sétánk nagy része zajlik – a hatvanas évektől kezdték el keletről és nyugatról is „körülnőni” a szocializmus időszakára jellemző, zsebkendőnyi parcellákon létrejövő üdülőtelepek.
Napjaink folyamatait szemlélve értékelődik fel mindezek jelentősége, ezért a rohamosan eltűnő hatvanas–hetvenes évekbeli nyaralókultúra értékeire történő figyelemfelhívás fontos feladata a Balaton kultúrájával foglalkozó szakembereknek. Mindehhez kíván hozzájárulni sajátos eszköztárával a Formákon túl elnevezésű, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa közös projektje is. Bíztatunk mindenkit, hogy a népszerű közösségi oldalakon legyenek követői!
7. Beyond forms
What are we doing in front of a flat-roofed cottage built in the sixties?! Certain objects have the ability to evoke entire eras, as is the case with the fences and gates of the Balaton holiday home. With their playful, imaginative shapes, and perfectly matched colours, they remind us of carefree summers, but they also tell us something more. If you look behind them, you can see the social milieu of the sixties and seventies in which they were born.
The fences separating individual plots of land are as much a part of the atmosphere as the flat-roofed holiday homes or the camping bikes leaning against the wall. With their airy lines, fences (and gates) are merely symbolic; they are not symbols of enclosure, of being shut in, but mirrors of complex social relationships. These fences are important precisely because they do not seek to conceal anything, but rather to allow us to look “behind” them – they reveal not only physically but also metaphorically much of the world of their owners and creators. They tell us about the intricate relationships between holidaymakers and locals, while at the same time making tangible some of the practical channels of cooperation, highlighting a popular form of livelihood strategy of the era - in this case, the culture of under-the-table jobs.
Why do we say all this? Such holiday fences are mainly the work of local locksmiths or handymen, who during this period forged ever-closer ties with the growing number of holiday homes in their neighbourhoods. In fact, the holiday culture in Akali did not really exist before the 1960s.
The one-street settlement - where most of our walk takes place - started to be "surrounded" by the typical socialist-era holiday resorts on pocket-sized plots from the east and west by the 1960s.
The significance of all this is appreciated in the light of today's developments, which is why it is an important task for experts on the culture of Lake Balaton to draw attention to the values of the rapidly disappearing holiday culture of the 1960s and 1970s.
The joint project of the Dezső Laczkó Museum in Veszprém and the Veszprém-Balaton 2023 European Capital of Culture, entitled Beyond Forms, aims to contribute to this. We encourage everyone to follow the project Beyond Forms on popular social networking sites!
The fences separating individual plots of land are as much a part of the atmosphere as the flat-roofed holiday homes or the camping bikes leaning against the wall. With their airy lines, fences (and gates) are merely symbolic; they are not symbols of enclosure, of being shut in, but mirrors of complex social relationships. These fences are important precisely because they do not seek to conceal anything, but rather to allow us to look “behind” them – they reveal not only physically but also metaphorically much of the world of their owners and creators. They tell us about the intricate relationships between holidaymakers and locals, while at the same time making tangible some of the practical channels of cooperation, highlighting a popular form of livelihood strategy of the era - in this case, the culture of under-the-table jobs.
Why do we say all this? Such holiday fences are mainly the work of local locksmiths or handymen, who during this period forged ever-closer ties with the growing number of holiday homes in their neighbourhoods. In fact, the holiday culture in Akali did not really exist before the 1960s.
The one-street settlement - where most of our walk takes place - started to be "surrounded" by the typical socialist-era holiday resorts on pocket-sized plots from the east and west by the 1960s.
The significance of all this is appreciated in the light of today's developments, which is why it is an important task for experts on the culture of Lake Balaton to draw attention to the values of the rapidly disappearing holiday culture of the 1960s and 1970s.
The joint project of the Dezső Laczkó Museum in Veszprém and the Veszprém-Balaton 2023 European Capital of Culture, entitled Beyond Forms, aims to contribute to this. We encourage everyone to follow the project Beyond Forms on popular social networking sites!
