A két település 2004-ben kötött baráti szerződést.
Balástya Csongrád megyében, Szegedtől 23 kilométerre található, 110 négyzetkilométer területű, nagy és szétszórt tanyavilágú község.
Balástya 1950-ben lett önálló község. Balástya, Gajgonya kapitányságokból, valamint Őszeszék és Fehértó kapitányság nagy részéből alakították ki területét. Az önálló községgé válás eléréséhez hozzájárult a lakosság számának jelentős növekedése, 1949-ben 6369 lelket számlált a falu. Azóta folyamatosan csökken a lélekszám, 2013-ban 3555-en laktak a településen.
Az itt élő emberek több évszázadon át megtanulták, mit és hogyan termeljenek a homokon. Meghonosodott a kertkultúrás gazdálkodás, a szőlő, a gyümölcs, a burgonya, a zöldségfélék termesztése. A mezőgazdasági termelés fejlődésének fontos háttere volt Balástya jó közlekedés-földrajzi helyzete.
Élénk testvértelepülési programjaink sora: februárban Balatonakaliban látjuk vendégül Balástyát, majd a nyüzsgő, nyári augusztusban szintén. A látványos balástyai őszi programokon Balatonakali vendégeskedik a helyben megtermelt javakból létrehozott Zöldség – és Virágfesztiválon, majd a novemberi Böllérfesztivál alkalmából, ahol évek óta akali böllércsapata is részt vesz.
A két település 2008-ban kötött testvértelepülési szerződést
Kövend erdélyi (Aranyosszék) település és Akali kapcsolata
Aranyosszéki kis falu, Kolozs megyében. Lakosságának 85%-a magyar anyanyelvű.
Tordától 13 km-re délnyugatra, a Keresztesmező síkság nyugati részén a
Kövendi-patak mellett terül el. Román neve Plaiesti.
Közigazgatásilag Várfalvához (Moldovenesti) tartozik (összesen 7 település tartozik ide).
A lakososok gazdálkodásból élnek. Fő termények a murok (sárgarépa) és a hagyma. Jelentős az állattartás.
Óvodájába 36 gyermek jár. Részben osztott rendszerű, alsó tagozatos általános iskolájába pedig 25 gyermek. A román anyanyelvű tagozat létszáma: 6 gyermek.
Közvilágítás 2006 óta van a faluban.
A valamikor jobb időket élő, járási székhelyként működő Kövenden iskola, kollégium, orvosi rendelő volt, kulturális élete virágzott. A rendszerváltás előtti évtizedek során visszafejlődött, az előbb felsorolt előnyeinek döntő részét elveszítette. A járás székhelyt a jelentősebb román lakossággal rendelkező Várfalvára helyezték át.
A változás nyomán kialakult reménytelen helyzet erősen megviselte a lakosságot. A mélypontról való kijutás egyik „kapaszkodójaként” kérték az anyaország segítségét.
Így jött létre a kapcsolat Balatonakalival 2006-ban. A két település barátsága 2008. júniusára érett meg arra, hogy testvértelepülési szerződést kössenek egymással.
(Ünnepélyes aláírás: 2008. június 7. Kövend – 2008. augusztus 30 Balatonakali)
