A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvező adottság volt a mindenkori letelepedőknek. Ásatások során előkerült tárgyak bizonyítják, hogy évszázadokon keresztül kelták és rómaiak éltek itt.
A mediterrán jellegű éghajlat kedvezett a szőlőtermesztésnek, a Balaton a halászatnak, s a parton húzódó erdősáv pedig a vadászatnak. Az Árpád-házi királyok idején népesedett be ez a vidék. Szent István király a Szent Korona és a koronázási jelvények őrizetét a fehérvári őrkanonokokra bízta, akik ezen szolgálataikért hatalmas birtokokat kaptak. Közöttük volt Akali is. Közel nyolcszáz év alatt 44 őrkanonok kezében volt e táj.
Akali az öt Dörgicse területéhez tartozott. I. Endre király 1055-ben a tihanyi alapítólevélben említi a "Dergeche"-ket.
1333-ban már Hokuli-Dergethe néven szerepel a pápai tizedszedők jegyzékében. A „MONUMENTA ROMANA EPISCOPATUS VESPREMIENSIS TOMUS” (1333-1335) második kötet 78.oldalán a következőket olvashatjuk: „ HOKULI DERGETHE Balázs nevű papjának 55 kisdínár a jövedelme.”
A XIV-XVI. században, mint jobbágyfalut említik.
Akali 1531 előtt vált ki az egykor egységes Dörgicse területéből. A török hadak dúlásai során a falu elpusztult, majd 200 évig lakatlan volt.
1720-1768 a falvak újranépesítésének kora. A legnagyobb telepítési akciót az egyház végezte a Balatonparton is. Akaliba 12 magyar családot iktat a káptalan birtokba. Az őrkanonokok bérbe adták, vagy éppen nem gondozták a területet.
A nagy múltú javadalmat I. Ferenc király 1807. VII. 10-én a kegyes tanító rend (piaristák) magyarországi tartományának adományozta. A rend tulajdonába került Ság puszta is, mely hajdan Ság-Dergethe néven Dörgicse területébe tartozott. Az uradalom cselédei lakták. A puszta helyén épült fel a zánkai Gyermek és Ifjúsági Üdülő Centrum. Lakói Akaliba költöztek. A teljes birtok 1945-ig, a földosztásig, a piaristák tulajdona volt. A határban egy nagyobb földbirtokos, és kisnemesek gazdálkodtak.
A község a Balaton-part keskeny sávján épült, közvetlenül a vízparton. Észak felé a hegy lankás oldalain a szőlők széles sávjai díszlenek, felettük a magasabban fekvő pontokat tölgyerdő sötét koronái színesítik.
"Olyan ez a táj, mint Olaszország déli partvidéke. Itt a tengert a Balaton ezerszínű tükre pótolja. A zöld erdő, a szőlők, a fehér présházak, s a szétszórt nyaralók azt az érzést keltik, mintha a Riviérán járnánk."
A hajdani egyutcás település (halászfalu) mára rendezett üdülőfaluvá fejlődött. Az állandó lakosok létszáma 700, nyaranta pedig közel 20 000-re gyarapodik az itt élő népesség. A község területén 10 ifjúsági tábor fogadja június elejétől augusztus végéig a fiatalokat.
Gondozott strand, parti sétány, hajókikötő, 3 nemzetközi kemping, nyári kulturális programok, nagykoncertek a szabadtéri színpadon, horgászlehetőség, vízi sport szolgálja a szabadidő kellemes eltöltését.
A vendéglők magyaros ízekkel, a szőlősgazdák a táj híres boraival, a magánszállások magyaros vendégszeretettel várják az ide érkezőket.
Hudák Józsefné
